Megújuló
energiaforrások
a fosszilis energia kiváltásának
lehetőségei és korlátai
hol tartunk?
A klímaváltozásban nagy szerepet játszó kimeríthető – és kimerülőben is lévő – fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) lehető legnagyobb arányú kiváltása miatt egyre fontosabbá válnak a megújuló energiaforrások. Ezek egy része feltétel nélkül megújuló (pl. a víz- és a napenergia), más részük feltételesen megújuló, ezért időlegesen vagy végleg kimeríthető (pl. a fa vagy a mezőgazdasági melléktermékek).

Annak ellenére, hogy a kimeríthető energiaforrások kiváltása egyre sürgetőbb, ma még nagyon szerény a hasznosított megújuló energiaforrások aránya. Az ábrán láthatjuk, hogy jelenleg milyen energiahordozókra épül a villamosenergia előállítása Magyarországon.
Noha villamosenergiából jelentős behozatalra szorulunk és a fosszilis energiahordozók terén is kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, 2012-ben 7% volt a megújulók hasznosításának aránya hazánkban. Fűtésre, hűtésre 8,6%-ot, közlekedésre pedig csak 5%-ot használtunk ebből a „zöld-forrásból”. Az átlagos felhasználási arány 7,4% volt, amit a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv szerint 2020-ig 14,7%-ra kell emelnünk.
Lehetőségek
A következő táblázat - a teljesség igénye nélkül - áttekintést ad a megújúló energiaforrásokról
Energiaforrás Hasznosítás iránya Példák a hasznosításra A felhasználás mérete
Ipari Kisközösségi Családi
Vízenergia Elektromos áram Vízierőmű X X
Mechanikai munka Malom, fűrészüzem X
Napenergia Elektromos áram Napelem, napkémény X X X
Hőtermelés Napkollektor, napkohó X X X
Szélenergia Elektromos áram Szélgenerátor (vertikális, horizontális) X X X
Mechanikai munka Szélkerék (vízszivattyúk) X X
Geotermikus energia Hőtermelés Termálvizek és földhő (hőszivattyúk) hasznosítása X X X
Biomassza (kommunális, mező- és erdőgazdasági melléktermék; energiafű; energiaerdő) Elektromos áram Biomassza erőmű X X
Hőtermelés Hulladékégető, brikett és pelletkazán, biogáz, cserépkályha X X X
Jelmagyarázat:
Nem kimeríthető
Kimeríthető
előnyök és hátrányok
A megújuló energiák hasznosításánál több szempontból is mérlegelnünk kell az előnyöket és a hátrányokat, melyel közül a négy legfontosabb: a környezeti, a gazdasági, a szociális és az esztétikai szempont.
A környezeti hatások mérlegelésénél nem csak az számít, hogy a berendezés milyen energiaforrást használ és alakít át, hanem az is, hogy előállítása és működtetése során, valamint elhasználódása után milyen terheket ró a környezetre. Pl. hiába van 3-4-szeres energianyereségünk egy földhő szivattyú rendszernél, ha a működtetéséhez használt villamos energiát környezetszennyező szénerőműből nyerjük. Nálunk tiszta a levegő, de a füstöt más szívja helyettünk (ráadásul a szén energiájának csak kb. harmada hasznosul villamos energiaként és nagy a szállítási veszteség).
Példaként említhetjük az egyre terjedő akkumulátoros gépekben és járművekben használt lítium akkumulátorokat. A lítium kitermelése súlyosan veszélyezteti az adott terület vízkészleteit (pl. Bolíviában, ahol hatalmas készletek vannak). Ennek ellenére az újrahasznosításra csak pár éve születtet megoldás. Jelenleg Európában a Li- akkumulátoroknak 5%-a kerül szelektív gyűjtőbe.
A lassú terjedésben a gazdasági szempontok játszák a fő szerepet. A megújuló energiákra történő részleges vagy teljes átállás komoly beruházást igényel (elérheti egy új családi ház építési költségét), ami csak hosszútávon (10-15 év alatt) térül meg. Akárcsak a fűtéskorszerűsítésnél és hőszigetelésnél, itt is igaz, hogy az energiaiárak emelkedésével a megtérülési idő rövidül. Nem is beszélve arról az eshetőségről, hogy megszűnik a hozzáférésünk az egyre fogyatkozó fosszilis energiahordozókhoz.
Szociális szempontból fontos lehet, hogy a magas költségek miatt sok ember és sok közösség számára – akik egyébként gondolkodnak ezekben a megoldásokban – elérhetetlenek ezek a lehetőségek. Viszont ahol megvalósul, évtizedekig csökkentheti a nagy rendszerekből vásárolt energiát, és ezzel együtt a kiszolgáltatottságot.
Fontos esztétikai szempont, hogy egy látható rendszer (pl. egy napelem, vagy szélgenerátor) miként változtatja meg egy épület, egy udvar vagy a táj arculatát. Természetesen – mint minden más emberi létesítmény – egy ilyen elem is illeszkedhet harmonikusan a környezetéhez.
Napkollektor a lánykollégium tetején
Az intézményben a megújuló források alkalmazásának első lépéseként már megvalósult a melegvíz előállítását részben kiváltó napkollektoros rendszer telepítése.
hogyan emelhetjük leghatékonyabban a megújuló energiák arányát?
Egy kis matematika: ha egy közösség, amelyik szükségleteinek 10%-át fedezte megújuló és 90%-át fosszilis energiaforrásokból, 50%-kal önként visszafogja a fogyasztását, hány százalékra emelkedik a megújulók aránya? Igen! Helyes az eredmény, 20%-ra! És ez 0 Ft-ba került. Nem kellett hozzá más, csak egy kis tudatosság és elszántság.
Ha jól végiggondoljuk fogyasztási szokásainkat, lehet, hogy az 50% csökkentés nem is jár olyan fájdalmas lemondásokkal. Takarékoskodni abból lehet, ami még van. Jelen helyzetben az önkéntes fogyasztáscsökkentésnek nincs reális alternatívája.
A táblázatból is kitűnik, hogy a megújuló energiák hasznosításában rengeteg lehetőség rejlik.
Annak ellenére, hogy Magyarországon a napelemek, napkollektorok, szélgenerátorok hasznosítása már a 90-es évek elején bekerült a köztudatba és napjainkra teljesen megoldott a tervezésük, forgalmazásuk és kivitelezésük, nagyon kevés lakóháznál látunk ilyen berendezéseket. Mi lehet az oka, hogy ilyen lassan terjednek?
ha kisebb lábon élsz, kisebb lesz a(z ökológiai) lábnyomod is!
Best World Bookamker williamhill.com reviewbbetting.co.uk
November   2017
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30