Szelektív
hulladékgyűjtés
szemétből nyert nyersanyagok
Egy kukányi háztartási hulladék keletkezését 70 kukányi szemét „termelése” előzi meg az iparban. Amit kidobunk, az csak a jéghegy csúcsa. De akkor miért bajlódunk a szelektív gyűjtéssel? Hát pontosan ezért. A szelektív gyűjtéssel újrahasznosítható, másodlagos nyersanyagokhoz jutunk, és ezzel jelentősen csökkentjük az iparban keletkező hulladék mennyiségét. Nem is beszélve a felhasznált energiáról és édesvízről, valamint az elsődleges nyersanyagok bányászatával, szállításával és feldolgozásával járó környezetkárosító hatásokról.
a papír
  • részben újrapapírhoz használható
  • részben komposztálható
  • részben elégethető
Ökológiai szempontból az első kettő az igazán zöld megoldás. Amelyik papír alkalmas újrapapír előállítására vagy komposztálásra, azt vétek elégetni. Az újrahasznosított papírgyártás során megtakarított energia többszöröse az égetésből nyerhető hőenergiának.

A következő összehasonlításban láthatjuk, hogy milyen megtakarításokat érhetünk el a papír újrahasznosításával. Az adatok 1 tonna késztermékre (400 csomag normál A4-es papírra) vonatkoznak.
Fehér papír Szürke újrapapír Megtakarítás
417 m3 víz 100 m3 víz 76%
1700 kg fa 1150 kg fekete- fehér újságpapír 100% (fára vonatkoztatva)
717 kWh energia 300 kWh energia 48%
181 kg mészkő 100%
87 kg kén 100%
6 tonna gőz 3 tonna gőz 50%
60 kg klór 100%
fehér és színes üveg
A külön gyűjtött, gondosan szétválogatott üvegpalack minőségromlás nélkül újrahasznosítható! Ha összekeverjük a különböző üvegeket, elvész a körfolyamatba szervezett teljes újrahasznosítás lehetősége.

Az üveg előállítása energiaigényes folyamat. 1 tonna újrahasznosított üveg több mint 300 kg-mal kevesebb CO2 kibocsátást eredményez, mint amennyi az eredeti előállítás során keletkezik.

Az igazi újrahasznosítás az, ha a palackokat minél tovább használatban tartjuk. A visszaváltható üvegeket átlagosan 40-50-szer tudják újratölteni, amíg használhatatlanná válnak és kikerülnek a körforgásból. A tisztításhoz és szállításhoz felhasznált energia töredéke az újrahasznosított üveg előállításához szükséges energiának. A nem visszaváltható üvegek jó szolgálatot tehetnek a háztartásokban.
egy jó példa: az alumínium újrahasznosítása
Az alumínium gyakorlatilag végtelenül újrahasznosítható anélkül, hogy a minősége megváltozna. Kedvező tulajdonságai miatt az élet számos területén használjuk. Bauxitból történő előállításának viszont felettébb súlyos környezeti hatásai vannak. A bauxitbányászattal járó természetrombolás, a timföldgyártás és alumíniumkohászat során keletkező szilárd, folyékony és légnemű veszélyes hulladékok, a kohászat magas villamosenergia-igénye mind hozzájárulnak az alumínium termékek hatalmas ökológiai lábnyomához.


Az alumíniumipar a közelmúltban még a magyar gazdaság egyik húzóágazata volt, így a környezeti hatásairól közvetlen tapasztalataink vannak. A bakonyi bauxitbányászat súlyosan károsította a felszín alatti vízkészleteket. Pl. a Hévízi-tóra gyakorolt negatív hatása a mai napig érezhető. A 2010-es vörösiszap katasztrófa szomorú következményei nehezen felejthetők.


Az alumínium újrahasznosítása a környezeti károk legnagyobb részét kiküszöböli. A légszennyezést például 95%-kal csökkenti a primer alumínium előállításához képest. Forgassuk vissza az utolsó grammig ezt az értékes fémet, hogy ne kelljen egy sörösdoboz előállításához kétdoboznyi olaj energiáját felhasználni!


KÉPSOROZAT
1. Mélyművelésű bauxitbánya meddőhányója
2. Külszíni fejtés – bauxitbánya

európai helyzetkép
a kommunális hulladék
kezeléséről
A grafikon alsó oszlopsorán láthatjuk néhány európai ország évi egy főre jutó „hulladéktermelését” és a kezelt-kezeletlen hulladék arányát. A gazdaságilag fejlettebb országokban szembetűnően több háztartási szemét keletkezik, viszont a kevesebbet termelőkkel szemben a teljes mennyiséget kezelik.


A felső oszlopok a kezelés módjának százalékos megoszlását mutatják. Az ökológiailag megnyugtató megoldás a komposztálás és az újrahasznosítás. Az égetés és a lerakás kényszermegoldásnak tekinthető. A komposztálás és újrahasznosítás magas arányával a példaként említett országok közül (és európai viszonylatban is) Ausztria áll az élen. Figyelemre méltó, hogy mennyi komposztálható anyag van a háztartási hulladékban.


Szemét ügyben globálisan sajnos sokkal rosszabb a helyzet, mint a hulladékkezelésben élenjáró európai országokban. Nagyon sok helyen exportálják a szemetet, azaz egyszerűen „átdobják a szomszéd kertjébe”. Így válnak India és Kína egyes vidékei a világ szemétdombjaivá. Az óceánokban lebegő szemétszigetekről már ejtettünk szót.
műanyag
Műanyagból rengeteg hulladék keletkezik. A szelektív gyűjtést és újrahasznosítást megnehezíti, hogy nagyon sokfajta műanyagból készülnek termékek, és egy termékben néha többféle műanyag is található. Bizonyos műanyagok újrahasznosítása részben vagy egészben megoldott, de vannak olyanok is, amelyek csak speciális gyűjtőkben helyezhetők el.
Bizonyos műanyagok - mint pl. a PET palack – emberi léptékkel mérve soha nem bomlanak le, ezért fontos, hogy másodlagos nyersanyagként felhasználjuk őket. Sajnos az újrahasznosításuk nem szervezhető igazi körfolyamattá, mivel az eredeti minőség a hulladékból már nem állítható elő.
a műanyag újrahasznosításának lépései:
SZELEKTÍV GYŰJTÉS
KÉZI VÁLOGATÁS
BÁLÁZÁS
APRÍTÁS
TISZTÍTÁS
GRANULÁLÁS
FÉLKÉSZ TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA
KÉSZTERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSA
néhány hulladék
lebomlási ideje:
  • Papír: 2-5 hónap
  • Pamutruha: 1-5 év
  • Nejlonzacskó: 10-100 év
  • Pelenka: 50-100 év
  • Konzervdoboz: 50-100 év
  • Zöld üveg: 1 millió év
  • Műanyag flakon: soha
Best World Bookamker williamhill.com reviewbbetting.co.uk
Szeptember   2017
H K Sz Cs P Sz V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30