Van rá energiád?
Helyzetkép a lakossági
energiafelhasználásról
A 2. ábrán láthatjuk, hogy a ház különböző határoló felületein átlagosan milyen arányban vész el a fűtőberendezések által leadott hőenergia (egy adott ház esetén az arányok nagyban függnek az egyes felületek arányától és hőszigetelő képességétől). A meleg nagy része a külső falakon és a nyílászárókon át távozik. Ennek pótlására fordítjuk az összes energia 50%-át.
A magas lakossági energiafelhasználásért tehát elsősorban otthonunk hővesztesége felel. Hogy ez mennyire nem természetes, jól mutatja az a tény, hogy a szomszédos Ausztriában harmad annyi energia fogy egy azonos alapterületű otthon fűtésére, mint Magyarországon! A különbség okának megértését segíti az energetikai tanúsítvány besorolásainak és határértékeinek tanulmányozása.
Magyarország teljes energiafelhasználásának 37%-a (!) jut a közvetlen lakossági fogyasztásra. Ez kb. annyi, mint amennyit az ipar fogyaszt, a mező- és erdőgazdaságban felhasznált energiának pedig a 12-szerese. Ha az összes lakossági felhasználásból levesszük a közlekedésre fordított energiát, akkor még mindig a teljes fogyasztás több mint ¼-e marad. Hogy mire megy el ez a rengeteg energia, azt megtudjuk az 1. ábrából.
A legjelentősebb tétel a fűtés, amivel otthonunk hővesztéségét pótoljuk. Az energiafelasználás drasztikus csökkentése érdekében itt tudunk a leghatékonyabban beavatkozni és a legnagyobb megtakarításokat elérni. Ehhez pontosan tudnunk kell, hogy miből adódnak a hőveszteségek.
3. ábra: Lakóépületek energetikai besorolása
Ma már Magyarországon is rendelkeznie kell minden újépítésű épületnek energetikai tanusítvánnyal. A „zöld kártyát” akkor is el kell készíttetnünk, ha eladjuk, vagy 1 évnél hosszabb időre bérbeadjuk lakóingatlanunkat. A 3. ábrán láthatjuk, hogy a „zöld kártya” valójában csak a „C” besorolástól zöld. Egy újépítésű háznak vagy lakásnak legalább a „C, követelménynek megfelő” besorolással kell rendelkeznie, különben nem adható rá használatbavételi engedély. A besoroláshoz rendelhető egy konkrét érték, ami az 1 m2 -re vetített éves energiafelhasználás kWh-ban kifejezve. A többi kategória energiafogyasztása a „C” kategória felső határértékéhez viszonyított fogyasztás %-ban kifejezve.
Nálunk az ”A+, különösen energiatakarékos” (kevesebb, mint 55%) a legmagasabb kategória. A német szabványban még létezik e fölött az „Alacsony energiaigényű” és a „Passzív ház” kategória, nyilván azért mert egyre több ilyen ház épül.
Mi van a számok mögött?
Az „A” kategóriás (56-75 %) házak minimum 15 cm vastagságú falszigeteléssel, 3 rétegű üvegezéssel és korszerű fűtési rendszerrel rendelkeznek.
Az 1980-as 90-es években épült házak zömmel az „F, átlagos” kategóriába sorolhatók (151-190%). A jobb panellakások is beleférhetnek ebbe a kategóriába.
A 40-50 évvel ezelőtt épült házak 251-340%-os energiafogyasztásukkal már csak a „H, gyenge” kategóriába tartoznak. Magyarországon nagyon sok ilyen épület van, míg Ausztriában az „A” szinte alapkövetelmény. A kettő energiafogyasztása között 4-6 szoros különbség van, így a 3-szoros átlagos különbség már nem is olyan hihetetlen. A jó hír az, hogy jelentős tartalékaink vannak. Egy „H” besorolású épületnél kisebb bevatkozással is látványos javulást érhetünk el, nagyobbakkal pedig több kategóriát is ugorhat az épületünk!
a legfontosabb beavatkozásokkal és azok hatásával a továbbiakban részletesen foglalkozunk.
Best World Bookamker williamhill.com reviewbbetting.co.uk
November   2017
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30