Komposztálás
a talaj éltetése szerves
anyagok visszaforgatásával
Élő talaj nélkül nincs életerős növény, egészséges növény nélkül pedig nincs éltető táplálék. A jó termőföld meghatározó tulajdonsága a magas humusztartalom.

A humusz a talaj különleges szerves anyaga. Befolyásolja a talaj szerkezetét, vízháztartását, életközösségének összetételét és működését, és mindezeken keresztül a termőképességét.

A következő ábra a különböző szerves és szervetlen összetevők arányát szemlélteti a humuszban gazdag talajban.

Az edafon a talaj élőlényeinek összessége. A szemmel is látható növényeken, állatokon és gombákon kívül hihetetlen mennyiségű mikroorganizmus alkotja, melyek jelenléte és „munkája” elengedhetetlen a termőképesség folyamatos fenntartásához.
1g humusz 50 g vizet is képes a talajban tartani. Ahogy az időjárás egyre szélsőségesebbé, a csapadékeloszlás pedig egyre rapszodikusabbá válik, úgy lesz egyre nagyobb szerepe a talaj vízmegtartó képességének. A jó talajban aszályos időszakban is marad felvehető víz a növények számára, hirtelen lezúduló csapadék esetén pedig kevesebb víz folyik el a felszínen, illetve szivárog le a mélyebb rétegekbe.
Minden gramm szerves anyag, amelyet kikapcsolunk a természetes körforgásból, a talajban hiánytényezőként jelenik meg. Ezért lehetnek súlyos következményei például a biomassza égetésének, vagy a különböző trágyák kezelt, vagy kezeletlen formában történő folyóvízbe vezetésének.

a jó komposzt készítésének
alapfeltételei:

  • a szén és a nitrogén megfelelő aránya (25-30:1)
  • megfelelő víztartalom (földnedves állapot fenntartása)
  • jó levegőzöttség
  • megfelelő méretre aprított alapanyagok
  • komposzt keverése átrakással
A lebomló szerves anyagok humifikálódását szakszerű komposztálással segíthetjük. A komposztálás és a komposzt talajba juttatása egyenlő a talaj éltetésével. A 2. ábrán a kerti komposzttárolóban elhelyezett anyagok szakszerű rétegezését láthatjuk.
Mi kerülhet a komposztba?
  • konyhai szerves hulladék (zöldség és gyümölcs)
  • tojáshéj
  • kávé és teazacc
  • virágföld
  • fahamu (max. 2-3 kg/m3)
  • növényevő állatok ürüléke, alommal együtt
  • kerti szerves hulladék (levágott fű, aprított faág)
És mi nem?
  • festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék
  • szintetikus, nem lebomló anyagok
  • műanyagok
  • üveg, fém
  • ételmaradék
  • húsevő állatok ürüléke
  • fertőzött, beteg növényi részek
Komposztálás gilisztákkal
A háztartásban keletkező hulladék komposztálható szervesanyag tartalma 20-30% is lehet. Ehhez jön komposztálható papír, amit jó esetben nem dobunk a kukába. Ezek helyben történő komposztálásával akár a hulladék 40%-ától is megszabadulhatunk, miközben magas biológiai értékű anyagot állítunk elő. A hatékony komposztálásban pótolhatatlan segítőtársaink a giliszták.
A giliszták 25 oC körüli hőmérsékleten érzik a legjobban magukat. Optimális viszonyok között egy önfenntartó kolóniát alakítanak ki, és folyamatos tevékenységük során testtömegük 50%-át kitevő alapanyagot dolgoznak fel naponta.
Hagyományos komposztálásnál a kiindulási anyag térfogata 35%-ra, gilisztával történő komposztálásnál 15%-ra csökken. Mindkét esetben egy jól kezelhető, értékes anyagot kapunk, amely könnyen bedolgozható a talaj felső rétegébe.
amiről azt gondolnánk hulladék, sokszor jó helyre kerülve haszos is lehet.
Best World Bookamker williamhill.com reviewbbetting.co.uk
December   2019
H K Sz Cs P Sz V
            1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31